A családok otthonteremtésének elősegítése és az építőipar élénkítése érdekében a kormány bevezette az új lakások építésénél az 5%-os áfát, illetve az adóvisszatérítési támogatás igénybevételének lehetőségét. Újnak az a lakás/lakóingatlan minősül, amelynek első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy az már megtörtént, de a használatbavétel és az értékesítés között még nem telt el 2 év.
A kedvezményes áfa kizárólag az olyan, többlakásos lakóingatlanban kialakítandó vagy kialakított lakásra vonatkozik, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 150 négyzetmétert, vagy olyan egylakásos lakóingatlanra, amelynek összes hasznos alapterülete nem haladja meg a 300 négyzetmétert.
Az adóvisszatérítési támogatás szintén a legfeljebb 150 négyzetméter hasznos alapterületű lakás vagy a legfeljebb 300 négyzetméter hasznos alapterületű egylakásos lakóépület bekerülési költségének megfizetéséhez vagy az építkezés helyéül szolgáló építési telek vételárához vehető igénybe, legfeljebb 5 000 000 forint értékben. A méretbeli korlátok mellett ezekkel a kedvezményekkel csak 2019. december 31. napjáig lehet élni.
Az 5%-os áfa vagy az adóvisszatérítési támogatás közötti választást elsősorban az befolyásolja, hogy milyen módon kerül sor a lakás/ház építésére. Ha fővállalkozóval kötünk egy generálkivitelezői szerződést, amely alapján egy félkész/szerkezetkész vagy kulcsrakész ingatlant várunk eredményként, akkor ebben az esetben az 5%-os kedvezményes áfára tarthatunk igényt, viszont a munkának a generálkivitelező által elvégzett részére adóvisszatérítési támogatás nem igényelhető.
Ha azonban úgy döntünk, hogy mi magunk bonyolítjuk le az egész építkezést, az egyes szakembereket az egyes munkákra mi bízzuk meg, minden kapcsolódó számla a nevünkre van kiállítva, akkor igényt tarthatunk az adóvisszatérítési támogatásra.
Annak eldöntéséhez, hogy melyik kedvezmény éri meg, le kell ülni és számolni kell. Egy nettó 15 milliós ingatlanépítés esetén, ha 5%-os kedvezményes áfával számolunk, akkor 15 750 000 forintba fog kerülni az építkezés. Ha azonban, építőként mindenről a mi nevünkre van kiállítva a számla (27%-os), akkor a 15 000 000 forintos építkezés 27%-os áfával 19 050 000 forint, amelyből legfeljebb 5 000 000 forintot tudunk adóvisszatérítési támogatásként igényelni, tehát a beruházásom teljes áfáját megkapom, így az 15 000 000 forintba került.
Drágább beruházásoknál azonban ez az arány megfordul, és jobban megéri az 5%-os áfát választani. Egy nettó 23 000 000 forintos építkezést alapul véve, 5%-os kedvezményes áfával számolva, 24 150 000 forintba kerülne az építkezés, míg adóvisszatérítési támogatás igénybevétele esetén ez már 24 210 000 forint lenne, tehát itt már látható, hogy jobban megéri az 5%-os áfa igénybevételével építeni a házat. Emellett persze számítani lehet arra is, hogy 5%-os áfás számlák esetében, ahol a vállalkozó 27%-os áfával szerezte be az anyagokat, a különbözetet be fogja építeni az építkezés költségvetésébe.
A kedvezmények nyújtotta anyagi előnyök számolásán kívül azonban azt is érdemes mérlegelni, hogy megfelelünk-e azoknak a feltételeknek, illetve bevállaljuk-e mindazt a korlátot, amelyet az adóvisszatérítési támogatás esetén a jogszabály előír. A számos – viszonylag könnyebben teljesíthető – feltétel mellett (pl. büntetlen előélet, köztartozás-mentesség, legalább 180 nap bejelentett „biztosítotti” állapot) vannak olyan feltételek is, amelyeket megéri megfontolni, mielőtt igénybe vesszük a támogatás ezen formáját, például: 10 évig az új lakásban/házban történő életvitelszerű tartózkodás, 10 éven át tartó jelzálogjog- és elidegenítési és terhelési tilalom, lakásbiztosítás. Az adóvisszatérítési támogatás igénybevételekor javasolt a konkrét feltételekről tájékoztatást kérni a támogatást nyújtó hitelintézettől.
Forrás: jogado.hu